Chapter 1.
Van ki út?
Mik a tüneteid?
Nekem lassan 10 éve már, hogy kisebb panaszaim jelentek meg, akkor talán a kezdeti stádiumbam voltam, ha egyáltalán van ilyen. Állandó gyomorgörcs gyötört, a hányingerről ne is beszéljünk, a kínzó fejfájáson keresztül, a gyengeség, az állandó levertségen át. Hangulatingadozás, negatív élet szemlélet, pánikrohamok. Szomorú, hogy az embernek ennyi minden elő jöhet egyszerre.
A legelső dolog, ne félj segítséget kérni! Hidd el ez nem szégyen! Muszáj, hogy tudja a családod, hogy igen is sajnos ez történik most veled!
Mit érzek most?
Meg mondom őszintén, gyógyszert szedek, illetve próbálok pozitívan viszonyulni az élethez. Nyilván ez nem mindig sikerül, de egy kis ráfodítással és egy mély sóhajjal hidd el, sikerülni fog! Ott még nem tartok, hogy ne félnék dolgoktól, de próbálom nem mutatni, illetve alkalmazkodni ahhoz, hogy most sajnos még benne vagyok. Azt teszem ami felvidít, olyan emberekkel veszem magam körül akik boldogságot hoznak az életmbe, mindenki mást muszáj kizárnom!
Hogyan élsz meg egy negatív élményt?
Sajnos nehezen! Az ember próbálja magát nem sajnáltatni de valakinek muszáj szólnom. Általában begubózom a szobámba még le nem nyugszok, aztán ha egy kicsit már jobb akkor elfoglalom magam valamivel. Legyen az főzés, sütés, takarítás, mozgás, séta, xbox bármi csak le kössön.
Mersz nyitni új emberek felé?
Természetesen merek, de óvatosan! Ha látja az ember, hogy viszonozzák, nyilván fog tudni nyitni a másik felé. Ha nem akkor hagyd, nincs értelme!
Valójában arról van szó, hogy tudd, hogy te most igen is ezzel küzdesz. A depressziónak, illetve a pánikrohamnak is más-más tünetei és fokozatai vannak, valakinél enyhébb, még valakinél súlyosabb lehet, hogy neked elég lesz egy kis nyugtató tea, vagy homeopátiás készítmény, még valakinek az 1mg-os nyugtató sem elég. Esetleg csak egy kis stressz ért, ez egyáltalán nem ugyan az, ismerd fel a jeleket, kérj segítséget!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése